2009. január 28., szerda

Daily Broken Dream

A Daily Broken Dream befejezte az új lemezre szánt számok írását és elkezdték a stúdiómunkálatokhoz a felkészülést. Reményeik szerint az új anyag az év első felében megjelenik az "Until the End Records"-nál.

2009. január 21., szerda

Hardcore Hoax United – Hope For The Weak, Path Of Resistance & Inborn Hate (Split - 2006)



Hoax Utd'


Nagy örömmel fogadtam, mikor egy webshopban megpillantottam az S.F.H. Records kiadványát. A zenekarok nagy reményeket keltettek bennem, így meg is rendeltem a cuccot. Már a borító is elárulta, hogy nem holmi „tingli-tangli” számokkal állok szemben. A külcsín igényes, többnyire olvashatóak a szövegek – nagyítóval – a belső borítóban.

A Hope For The Weak kezdi a lemezt egy introval. Valami korabeli zene, német szöveggel. A project egy ütős HC alapokra épülő, időként metál elemekkel dúsított igazi német NSHC. Kellően amcsi feelingű 2 saját számot toltak fel. A gitár eléggé agresszív, ami nekem nagyon bejön. A basszust én kevésnek érzem az első szerzeményben, de a második „Raise your fist” c. számban behozza a lemaradást egy király bass témával! Elsöprő erejű dal, felteszi a koronát a HFTW anyagára. A zenéhez jól illő ordibálást hallatunk eléggé gyenge csordavokállal. A spliten minden banda 2 feldolgozást csinál, különböző előadóktól. A 3. nóta a Survivor zenekar „Eye Of The Tiger” c. száma, amit szerintem hülyeség feldolgozni, mert Stallone jut eszembe a „Rocky-ból”, de kellemeset csalódtam. Amit ebből a számból ki lehet hozni, azt kihozták, Pörgős lett és még a gitárszóló sem túl pózeres. Az utolsó Hope For The Weak dal a „Its the end of the world as we know it”. Ez egy R.E.M. cover. Nekem nem jön be ez a dal…

Következik a Path Of Resistance hihetetlen erejű, komplex „Where Is Your God?” c. számmal. A lemez legjobb dalát hallhatjuk közel három percben. Van itt minden: duplázás, bunkó Hardcore részek, metál riffek, kegyetlen basszus, üvöltözés, prédikátorszöveg… Ezt követi az „Arise” című nóta. Én ezt tettem volna előre, a „Where Is Your God” helyett. Ebben a számban is nagy összhangban van a zene, de jobban felvezetné a másikat. Ez a szám pörgősebb, mint az előző. Oldalakat tudnék regélni a POR zenéjéről, de most lépjünk túl ezen. A HFTW-hez hasonlóan ők is 2 feldolgozással szerepelnek. Az első a „Policy of truth”, ami egy Depeche Mode feldolgozás. Senkit se riasszon el, hogy a DM-től hallgat egy covert, nem fog csalódni. Dallamos vokál, ordibálás, melodikus-metál gitár. A negyedik dalban a srácok megvillantják a humorérzéküket is. Feldolgozás az NMA-tól és a Green Day-től. Egy igazi kritika az USA-nak: „American Idiot”!:)

Az utolsó banda ezen a korongon az Inborn Hate. Egy elég jó német HC banda, akik szintén remekül olvasztják a metált zenéjükbe. Nem egy kimondott dob-basszus centrikus zene, de a gitárok mindent kárpótolnak. Az első dalukon ugornék is, és kiemelném a második „Way of Life - Way of Death-et”, ami már egy igazán jó Metalcore szerzemény. Agresszív ordibálás, Hardcore-os csordavokál, korrekt. A zenekar feldolgozásiból sajnos egyik dal eredeti előadóját sem ismerem... a „Bloodred the rivers Flow” egy szerintem túl hosszúra sikerült darab, amiben hörgést is hallhatunk! Az utolsó „Lullaby” egy dallamos szerzemény, rockos basszus témával. Itt az ének jellemzően a német NS zenére félig hörgős, félig ordibálósra sikerült. A dalban hallhatunk még különféle hang effekteket…

Végezetül azt tudom csak hozzátenni, hogy egy roppant jó német lemezt tarthat a kezében, aki beruház rá. A splitet a 2006-os év legjobb NSHC anyagának tartom. Elismerés a zenekaroknak!


Before the War

- Új lemezen dolgozik a szlovák/magyar deathcore csapat, a "Before the War", amit állítólag nyárig felvesznek. A cseh HateCore Shop -talán ezt megelőlegezendő- új BtW pólót dobott piacra.

http://www.hatecore-shop.cz/images/zbozi/btw_cervene_damske.jpg

One Family part 2.


One Family - Part 2

Hát. Nehéz kérdés, hogy mit írjon az ember erről a lemezről, hiszen láthatólag minden adott egy remek splithez: neves zenekarok, tehetséges muzsikusok, jó kiadó, szép körítés, de… Valahogy összecsapottnak tűnik az egész cucc.
Jelen korong egyébként egy sorozat második darabja, amin az „OPOS Records” a holdudvarába tartozó, extrém zenéket játszó bandákat próbálja meg összeterelni, ami tulajdonképpen elég jó ötletnek tűnik. Míg az első rész a black/death csapatokat helyezte közös platformra, addig a „Part 2” a hardcore jellegű produkciókat kívánta egy hangzóanyagon megjelentetni.
Elsőként a Moshpit hallható, akik a közelmúltban végre kiadott nagylemezükkel bombaként robbantak az NSHC színtéren, így fokozott figyelmet összpontosítottam az új számaikra, amikből mindjárt négy is hallható. Sajnos amilyen energikus és elsöprő erejű volt a bemutatkozás, annyira gyenge lett a folytatás: meglehetősen erőtlenre sikeredtek az új műveik. Persze továbbra is megvan benne a technika, megvan a komplexitás, de sokadszori hallgatás után is azt érzem, hogy nem szögeztek a falra a különböző HC darák. Kicsit az a benyomásom támadt, hogy a nagylemez munkálatai után gyorsan kellett valamit „villantaniuk” a splitre is, így a maradék ötletekből összedobtak gyorsan pár dalt a kiadó kérésére. A négy számból talán csak az „Our time will come” című emelhető ki, de az is csak azért hagyott maradandóbb nyomot, mert a végén a „Terminator” c. kultfilm zenéje zárja a műsort.
A veterán amerikai Attack zenéjéhez nem sokat tudok hozzáfűzni, ez tényleg olyan valami, amit valaki vagy nagyon szeret, vagy utál. Személy szerint én kedveltem a munkáikat eddig is, de ismeretségi körömből sokan kritizálták már a zene primitívségét és az énekes erőlködős hangját. A kritikusoknak ezúttal sem tudom ajánlani a floridai társulat számait, mert az öt alkotás, amit erre a CD-re feltettek, az a legelső demoik „újraértelmezett” (magyarul új énekkel és új keveréssel „aktuálissá tett”) változatai. Aki annak idején rajongója volt az „Agravated Assault”-nak, az ezt a zenekart is kedvelni fogja, mert a nyers, punkos hangzás sokban hasonlít hozzájuk.
A split csúcspontját egyértelműen a „Forbidden” nevű project jelentette számomra, amit a „Brainwash”, a „Moshpit” és az „Attack” tagjai közösen hívtak életre. Nem egészen világos, hogy ez most innentől fogva önállóan működő kezdeményezés lesz-e vagy csak a lemez kedvéért vágtak bele, de a két dal, amit írtak, az kifejezetten tetszetős. Kicsit belassult, de megfelelően „bunkó”, megfelel az ilyesmit kedvelő hitvány ízlésemnek. A manapság „szokásos” hardcore elemekből építkezik ez is (igen, van benne sok-sok döngölés, meg gyorsan bepörgős rész is; nagyon trendi), semmi újat nem hoz az életünkbe zenei szempontból, de legalább üdítő foltként hat az előzményekhez képest.
Utolsó versenyzőként a szintén amerikai „Total War” hallható, és az igazat megvallva jobb is, hogy a két számukat a végére tette be kiadó, mert szánalmasak. Erős kifejezés, de sajnos erre a két „remekműre” nem tudok jobbat mondani. Míg a többi három zenekar vitathatatlanul „uralja” a hangszereit és profi muzsikát gyártanak, addig a „Total War” nagyon kilóg a mezőnyből, még akkor is, hogyha (az egyébként zseniális) Moshpit ezúttal nem a legjobb formáját hozta is. Ezt a garázszenét én biztosan nem tettem volna erre az anyagra. Viccesen szólva nagyon hasonlítanak a hazai „Tekintetes Úr”-ra a témáik, azzal a különbséggel, hogy Bucóék direkt törekednek az irritáló hatás elérésére, míg az az érzésem, hogy az amcsiknál nem ez a helyzet.
A körítés mindenesetre elsőosztályú: szép a borító, szinte mindegyik dalszöveg benne van, nézegethetünk kellően pózer képeket a zenészekről, valamint meglehetősen kreatív az egész megjelenítése is. A dizájnernek jár a plusz pont. Bónuszként feldobtak még egy videót is a „Moshpit”-től (Revolt from within), érdemes megnézni azt is, akinek számítógépe is van otthon.

August Burns Red – Messengers (2007)


August Burns Red – Messengers

Bár nem egy mai albumról szeretnék most írni, ám mégsem érzem ezt idejétmúltnak mivel az „August Burns Red” annyira alap és annyira hozzátartozik a metalcore-hoz mint Jézushoz a kereszt. Nem véletlenül használtam ezt a hasonlatot, mivel a pennsylvaniai banda mindamellett, hogy olyan kemény zenét játszik, ami a poklot is felforgatja, mélyen vallásos és ezt a szövegviláguk is tükrözi. Az első dolog, amit megjegyeznék az albummal kapcsolatban, hogy új énekesük van, bár az, aki ismeri őket az sem fog nagy változást hallani mivel a két énekes hangja nagyon hasonló ám az utóbbi talán több helyen használja ki és többet technikázgat vele. A metalcore-ra és a különböző”core” fajtákra mondhatjuk, hogy dob- és gitárcentrikus zene, az „August Burns Red”-nél sincs ez másképp. Olyannyira erős az összhangzás amit ezek a srácok csinálnak hogy amikor hallgatom úgy érzem mintha a szobában játszana a zenekar. Nem sok túlzással az év lemezének mondanám az albumot mivel minden annyira komplex és egyben van, hogy sosem lehet megunni. Iszonyatosan töményen kapjuk a zúzdát egy kis matekkal vegyítve. A szövegeket megfigyelve talán annyival kapunk többet az eddigi albumoknál, hogy itt tényleg minden dalhoz rá jellemző hangulat vesz körül, és az album nyitódala biztosít minket arról, hogy a következő 50 percben nem fogunk unatkozni. Várom, hogy legközelebb mivel állnak elő a srácok. Minden metalcore rajongónak ajánlanám figyelmébe a lemezt és a bandát is egyaránt.


Myspace: http://www.myspace.com/augustburnsred

Armed For Battle – My Life, Your End (2007)

xAFBx - My Life, Your End

Az Armed For Battle zenekar bemutatkozó lemezével szeretnék most foglalkozni, bemutatni nektek. A 2007-es album a kedvenceim közé tartozik. Zenéjük sokat fejlődött a 2005-ös „Count Your Lies” óta. A sok belassulós, közép és lassú tempós rész néhol már unalmassá tette az EP hangzását, de itt már odafigyeltek erre és ügyesen megoldották a zenei részeket! Ez az anyag senki számára nem lesz csalódás.

Rendkívül erőteljes Hardcore-t játszanak metál beütésekkel. A több, mint fél órás lemezen tíz számot hallhatunk, amiből az egyik egy intro és egy instrumentális szerzemény. Az EP-ről feltoltak 2 számot: a „Seeing Is Denying-et” és a „Count Your Lies-t”. Tettek bele pár újítást, de sokkal nem lett jobb, mint az EP-n. Az EP-n a dob metál hangzása jobb volt szerintem( a banda szerepel a Stronger Than All (2008) split cd-n a Winds OF Plague és a Loyal To The Grave társaságában és itt újra hasonló dob soundot használnak, mint az EP-nél ) . Ami viszont feketepont a zenekarnak, az, az hogy a „Feeding Off Your Weakness” c. dal már nem kapott helyet a korongon. Szerintem nagyon jól megállná a helyét itt is, erről a számról készült a zenekar klipje is. Komor dallamok, erőteljes dob, remek basszus - bár ez lehetne kicsit magasabb és hangosabb, de alapjában véve nagyon tetszik ez a keverés – jellemzi a lemezt. A gitárok nagyon mocskos hangzásban játsszák a „parasztos” Hardcore-t és a rá épülő metál elemeket. Tony hangja agresszív és őszinte. Hol magas, hol pedig mély üvöltözései színessé teszik a zene ezen szekcióját. A szövegek bemutatják a renoi zenészek életét. Határozott stílusban ostromolják a világot, szólnak még: a Straight Edge-ről, csalódásokról és még üzennek is a „Fuck You Geraldo” c. dalban. A lemez legerősebb dalának a „Trust And Believe-t” tartom.

Aki szereti az amcsi Metalcore zenét, annak semmiképp nem lesz csalódás a ”My Life, Your End”! „This is my life, your fuckin’ end…”


Myspace: http://www.myspace.com/xafbx

2009. január 20., kedd

All That Remains – Overcome (2008)


All That Remains – Overcome


Először is kezdjük azzal, hogy a bostoni „All That Remains” formáció a metalcore egyik igen jelentős bandája. Rengeteg jó albumot és nagyon sok jó dalt tettek le az asztalra az évek során. A 2008-ban megjelent „Overcome” lemezt szeretném kicsit részletesebben bemutatni nektek. Az első szám nekem nagyon kecsegtető volt mivel volt benne minden amit a bandától megszokhattunk eddig, zord gitártémák, hörgés, tiszta ének, minden ami kell egy jó „All That Remains” albumhoz. Azonban aki ismeri a munkásságukat annak egy nagy visszafejlődés lesz ez az album egészében, mivel a 2006-os „Fall Of Ideals” lemezhez képest ez nemcsak, hogy gyengébb de egyre inkább a rock és metál témák felé húz a banda, ami számomra elég szomorú mivel az egyik kedvenc zenekaromról van szó. Nagyon sok a tiszta ének az albumon és csak ritkán hörög benne az énekes. A számok nem a megszokott tempóban születtek ez alkalommal hanem egy közép illetve lassú tempós albumról van szó, és bár a szólókat ez alkalommal sem hagyták ki, azt kell mondjam, hogy ez az album nekem mint „All That Remains” album gyenge. Ha csak zenei albumként nézném egy nagyon profi, letisztult hangzású és jó dalokkal telepakolt produkciót tudnék magaménak, de mivel ismerem az eddigi munkásságukat és fejlődésüket így engem egy kicsit elszomorít, hogy milyen irányba mozog a banda. Minden esetre ezután is nagy érdeklődéssel várom a lemezeiket és mindenkinek ajánlom figyelmébe a zenekar.


Myspace: http://www.myspace.com/allthatremains



More Than Life - Brave Enough To Fail (2008)


More Than Life - Brave Enough To Fail


Még a nyáron találtam egy albumot, ami első hallásra nagyon bejött, ez pedig a More Than Life „Brave Enough To Fail” című lemeze. Tavaly készítették el bemutatkozó lemezüket az angol fiúk.

Fülbemászó dallamok, metal riffek, pörgős dob, csordavokál és az old School Hardcore-hoz elengedhetetlen punkos, „hisztérikus” kiabálás mellett dallamos ének jellemzi a 6 számos, kicsivel több, mint negyed órás albumot.

A cd egy introval kezdődik. Ebben a gitár az AC/DC rockos hangzására emlékeztet. Hallhatunk még benne hegedűt is. A lemez egyik legkomplexebb dala a „Faceless Name”. Az összes dalt pörgés jellemzi, néha egy-két középtempós, belassulós rész váltja ezeket. A fent említett „hisztérikus”, kiabálós részeket remekül kísérik metálos gitár témák. Mindenképp kiemelném még így a végére a „Fear” című számot, ami a kedvencem Dodge city-i srácoktól. Itt is melodikus, metál riffek váltakoznak és még tiszta gitár hang is van. A szöveget pedig nagyon jól kiemeli az énekes fájdalmas üvöltözése a nóta végén.

Rendkívül színes anyagnak lehet fültanúja, aki meghallgatja ezt az albumot. Személyes nagy örömre a zenekar készíti új cd-jét, ami remélem, hogy még az idén megjelenik.


Myspace: http://www.myspace.com/morethanlifehardcore

Terror - The Damned The Shamed (Promo - 2008)

Terror - The Damned The Shamed


A Kaliforniai Terror zenekar története 2000-ben kezdődött, mikor Los Angeles-i srácok úgy döntöttek, hogy zenekart alapítanak. A zenekar alapjaiban Hardcore-t játszik, de egykori gitárosuk Doug riffjei közel állnak az old school thrash metálhoz.
Legutolsó kiadványuk a „The Damned The Shamed” címet viseli a Century Media kiadásában. A 2008-as album a zenekar eddigi legkiforrottabb anyaga lett. 13 változatos dalt hallhatunk a fél órás játékidőben. Az új számokban is fellelhetők a zenekar ismertetőjévé is vált „parasztos” elemek, csordavokál, Scott őszinte hangja és magas basszushangok. Mindamellett egyre több metál riffel találkozom. Továbbá hallhatunk gitárszólókat, mint például: a „Crush What's Weak-ben” vagy tiszta gitárt is, például: a „Betrayer-ben”, ami eddig nem volt megszokott a zenekartól. Természetesen a zenekar megmaradt a jó régi Hardcore hagyományoknál, amik jó hangulatúvá teszik a csapat koncertjeit és albumait, mind zeneileg, mind szövegileg. A szövegek mondanivalója nem változott: hit, barátság, zene, őszintén előadott Hardcore! Ha ki kéne emelni pár számot mindenképp a pörgős „What I Despise” és „Suffer To Return Harder” lenne, ami egy igazi koncert dal.
A zenekar 3. albumát erő, fiatalság, és hihetetlen zenei tudás jellemzi! Aki egy igazi HC lemezt szeretni hallgatni, az mindenképp tegye a polcára a „The Damned The Shamed-t”.

Myspace: http://www.myspace.com/terror

Prés

-A pécsi hardcore banda a Prés nemrégiben stúdiózott. A lemez iránt érdeklődni a zenekar e-mail címén lehet, ami az alábbi: presbazsi@freemail.hu

2009. január 19., hétfő

Path of Resistance

-A német "Path of Resistance" énekese súlyos betegséggel kórházba került. Sikeres műtéten esett át, remélhetőleg hamar felépül és egészségesen folytathatja tevékenységét köreinkben!

Blind Justice




-Február végén előreláthatólag megjelenik az olasz (római) "Blind Justice" nevű oldschool NSHC bemutatkozó anyaga az EDA propagandánál "That's not for you!" címen.

http://www.myspace.com/giustiziahc

Absolute Terror

-Végre kapható az amerikai "Absolute Terror " nevezetű metalcore project bemutatkozó (és sajnos egyben utolsó) anyaga is. A 100 példányra limitált demo a Label 56 oldaláról rendelhető meg.

Devastation Now! Jön!!




-Az OPOS Records-nál is zajlik az élet, éppen most jelentették be egy új hategrind/death metal kiadvány megjelenését: a Devastation Now nevű zenekar a közeljövőben dobja piacra a kiadónál a bemutatkozó anyagát.

http://kriegspace.ning.com/profile/DEVASTATIONNOW

Sharon Tate

-A német "Sharon Tate" névre hallgató ("Moshpit", "Brainwash" és "My Black Serenade" tagok projectje) banda is készül a bemutatkozó anyag felvételére. A stílus előreláthatólag deathcore/metalcore.

http://www.myspace.com/sharontatexhate

Gungnír

-Hazánk elsőszámú hategrind bandája is új anyagon dolgozik, bővebbit még nem árultak el.


-Hungary's first hategrind band, Gungnír, is currently working on new songs!

Stúdióban a VOJ

-A Voice of Justice előreláthatólag februárig stúdióba vonul, hogy felvegye első lemezét.

Blood Order Company és Empire Falls nagylemez

-A Final Stand Records idén tervezi megjelentetni a Blood Order Company és az Empire Falls új nagylemezeit, valamint a Fear Rains Down bakelit kislemezét (ezt még januárban).

Nagyszabású NSHC koncert Amerikában




-Nagyszabású NSHC koncert lesz idén február 7-én Amerikában a Final Stand Records szervezésében. Fellépnek: a német Brainwash és Moshpit, valamint az amerikai Attack, Empire Falls, Blood Order CO., Slavia, Martial és az MRSA.

http://www.myspace.com/uprise2009