Bizonyára sokan észrevettétek, hogy az idők során a legtöbb együttes már nem tudja tartani ugyanazt a szintet amiért anno a rajongótábora megszerette. Ezért vagy maradnak ott ahol elindultak és lassan de biztosan egyre agyonhalgatottabbá válnak, vagy egy merész jobbhoroggal a közönség arcába áteveznek más zenei vízekre. Az ABR viszont azok közé a kompromisszummentes tehetségek közé tartozik, akik minden egyes albumukkal maradandót alkotnak és ez nincs máshogy az idei Leveler-rel sem. A metalcore színtér zenei bástyái egyre inkább kezdenek megtörni a divatos Post műfaj ostromának hullámaitól. A legtöbb banda így „kénytelen” egy nagyot ugrani a cukormázos ondóval teli masszába amit ultramodern társadalmunk hányt az emberek agyába. Az ABR bástyája viszont megingathatatlannak tűnik.
A Hangzásról: Az eddig Progresszívebb témák háttérbe szorultak és több levegőhöz jutottak a Melodikus írányzatok. Remekül megcsinálták a srácok, hogy minden egyes trekk az albumon kicsit másabb mint az előző, így mindenki megtalálhatja a számára szimpatikus szólókat és riffeket mind a 12 alkotáson. Úgy fogod végig halgatni a Leveler-t hogy egy percre se vonhatja el semmi sem a figyelmedet, minden számra oda fogsz figyelni, ízlelni és kóstolgatni fogod őket, majd jóizűen nyelsz egyett minden alkotás végén.
A Szövegvilágról: Keresztény banda révén szerencsére nem az összetört szívek és a hányós-baszós partik fantáziavilága körül forognak, mint sok divatosabb társuknak. Sajnos viszont önmagában a kereszténység nem elég ahhoz, hogy színvonalról beszéljünk. A JÁRJÁLBAZDMEGTEMPLOMBA szintű szövegeken szerencsére tovább mutat az ABR alkotása. Egy interjúban azt nyilatkozták: „A kereszténység egy vallás nem pedig egy zenei stílus”. Ergó a srácok nem a koncertjeiken akarnak megtéríteni bennünket, hanem értelmes és tartalmas zenét csinálni, a Biblia tanításait közvetetten felhasználva. A szövegeik röviden szólva arról szólnak hogyan lehetünk jobb emberek és hogy melyik ösvényt érdemes elkerülni.
Érdekesség: A banda nevének eredete egy érdekes történet. Az előző másod vokálos Jon Hershey-nak volt egy August nevű barátnője, akitől rövid időn belül megvált a lány kiszámíthatatlan viselkedése miatt. A szakítást azonban August nem vette valami könnyen így bosszútól vezérelve felgyújtotta Jon Redd nevű kutyáját, a keneljében. Másnap a helyi, pennsylvaniai település újságja főcímen hozta le, hogy „August Burns Red”.
Rövidre vágva, az ember ritkán hallhat ennyire összetett albumot mint a Leveler, arról nem is beszélve hogy ez a srácok 4. nagylemezük. Változatos, ötletes, tekinkás, őszintén mondhatom hogy szinte minden elvárást felülmúltak. Reméljük a srácok nem fogynak ki egyhamar az ötleteikből és a gyerekeinket is elvihetjük majd a koncertjeikre.
Értékelés: 10/10
