Moshpit interjú
A Moshpit 2001-ben alakult egy másik zenekar „maradványaiból”. Az első számok elég gyorsan megíródtak; ezek „dühös” szövegű oldschool hardcore témák voltak. 2002-re teljes volt a zenekar felállása és a rákövetkező időben rengeteg fellépés volt egész Németországban, Belgiumban és Spanyolországban, amik jó hírnevet szereztek a csapatnak. 2004-ben megjelent egy split-EP (bakelit kislemezen – a szerk.) a Path of Resistance-szel, az SFH Records gondozásában. Az ezen a kiadványon szereplő Moshpit számok próbatermi felvételek voltak. 2005-ben gitáros váltás volt; ezzel a nulláról indult újra a banda története, mert minden régi szám ki lett hajítva. 2007-ben felvételre került az első CD, "Mirror of an unbroken faith" címmel, az OPOS Records számára. Nem sokkal a felvétel után a zenekar talált egy másodgitárost, aki már a lemezen található videóklipben is látható. 2008 végén megjelenik a „One Family” split lemez második része, a Moshpittel (4 szám, plusz a „Revolt from within” c. szám videóklipje), az Attack-kel (5 szám), a Forbiddennel (2 szám) és a Total Warral (2 szám)! Minden zenekartag aktív volt már a Moshpit előtt más formációkban is; az egyes tagok zenei tevékenysége 7-12 éves múltra tekint vissza.
2., Hogyan jellemeznétek a zenéteket? Milyen irányzathoz sorolnátok? Metalcore-nak mondanám, ahol azonban gyakran előfordulnak a dalokban oldschool hardcore, punk és rockzenei elemek is. Mivel mindannyian meglehetősen sok zenekarban veszünk részt -amik a létező összes zenei műfajt lefedik- ez befolyásolja a mi stílusunkat is, így egyfajta „hidat” képez azok felé, akik nem rajonganak a keményebb zenéért, haha.
3., Mi volt a legnagyobb eredmény, amit eddig elértetek a Moshpittel?
Ez az interjú, haha. Azt mondanám, hogy a legnagyobb eredményünk az, hogy ennyi embert meg tudtunk szólítani a zenénkkel, még a mozgalmon kívül is. Leszűrhető politikai ellenfeleink rikácsolásából is, hogy annyira nem lehet rossz, amit csinálunk: félnek, hogy esetleg befolyásolhatjuk a kívülálló átlagembereket is; ezzel, mint zenekar el is értük a célunkat, a propagandafegyver működésbe lépett. Úgy látszik, hogy politikai ellenfeleink javarészt –akárcsak sajnos mi magunk is – nem képesek és nem is akarják az „Ihr oder wir” című számunkban foglalt problémákat felfogni és ennek megfelelően cselekedni. A harcok megakadályoznak minket abban, hogy felismerjük az igazi problémákat és leküzdjük azokat; ezzel a hatalom el is érte a célját: irányítja az ellenségeskedést és így nem jelentünk számára veszélyt.
4., Ki a felelős a zenéért és a szövegekért?
Zene-ügyben az egész banda illetékes; az alapötlet általában a gitárostól jön, utána próbákon dolgozzuk ki a kész dalt. A szövegek a csapat bőgősétől jönnek általában.
5., Várhatunk valami új anyagot a Moshpittől a közeli jövőben? Esetleg valamelyik projecttől?Az utóbbi időben meglehetősen lusták voltunk Moshpit-ügyileg, így a jövő évig biztosan eltart még, amíg megjelenik egy új album. A köztes időre a „Fest der Völker 2008” rendezvény DVD változatát tudnám javasolni, amin látható a videóra rögzített fellépésünk. Ezen kívül dolgozunk a Sharon Tate nevű formáción is, ami abban különbözik egyedül a Moshpittől, hogy itt az énekért a Brainwash énekese felelős. Mindezeken felül figyeljetek majd a – remélhetőleg- még az idén megjelenő Hope For The Weak CD-re, amiben szintén részt vesznek páran a Moshpitből.
6., Vannak zenei példaképeitek?
A legkülönfélébb zenei irányzatok és csapatok inspirálnak minket, ami nem korlátozódik csak a politikai üzenetet hordozó bandákra, de ezeket nem nevezném példaképeknek. Számomra azok a személyek a példaképek, akik valamilyen cselekedetükkel valamit elértek; legyenek ezek győzelemre törő politikai célok, tudományos vagy technikai fejlesztések. Tisztelem még azon embereket is, akik személyes környezetükben példamutatásukkal pozitív változásokat tudtak elérni; esetleg azokat, akik gondolkodásra serkentenek.
7., Nagyon aktívak vagytok más zenei projectekben is; ezek miatt nem szorul háttérbe a Moshpit? Vagy még mindig az első helyen áll?
Ezt a kérdést gyakorlatilag már megválaszoltuk. Dacára a többi projectnek, a Moshpit még mindig az első helyen áll, bár az embernek néha meríteni kell máshonnan is inspirációt ahhoz, hogy utána újult erővel forduljon vissza a tulajdonképpeni feladat felé. A fő probléma a Moshpittel az, hogy a tagok esetenként 300 kilométerre laknak egymástól, így rendszeres próbákra nem is gondolhatunk. Általában 1-2 havonta jön össze egy próba.
8., Mit javasolnátok egy fiatal NSHC zenekarnak? Mire figyeljenek oda? Mit tegyenek vagy mit ne tegyenek?
Nem kell ha törik, ha szakad kemény zenét játszani; manapság éppen elég csapat próbálkozik hardcore-t vagy metált csinálni, még akkor is, ha ez nem megy nekik. Ez nem gőg részünkről; egyszerűen csak tartozunk ennyivel annak az ügynek, amiért dolgozunk: zenénkkel a mozgalmunk „határain” kívül álló emberekhez kívánjuk üzenetünket eljuttatni. Ebben a harcban tökéletes „fegyverre” van szükségünk; máskülönben csak az ellenkezőjét érjük el a kijelölt céloknak.
9., Mit jelent számotokra az NSHC? Hogyan jellemeznétek a különbséget „sima” HC és NSHC között egy kívülállónak?
Nem skatulyáznánk be magunkat, nem is adunk magunknak ilyen címkéket. Az ember előbb-utóbb persze az NSHC „zászlaja” alatt köt ki, de sajnos nem mindenki él úgy, amiről prédikál, vagy amit képviselni akar. Mi nemzeti szocialisták vagyunk, akik intelligensen tálalt szövegeinkkel kívánunk az igazságtalanság és véleménydiktatúra elleni, a népek szabad fejlődéséért vívott harchoz hozzájárulni. Nem azért játszunk hardcore-t, hogy pénzt keressünk vele vagy szórakoztassuk a jónépet; ez különböztet meg minket a többi hardcore bandától. Javarészt ezek amúgy sem hordoznak magukban semmilyen üzenetet, vagy legalábbis nem olyat, amivel mi is azonosulhatnánk. Nekik -akár akarják, akár nem- meg kell felelniük a zeneipar kívánalmainak ahhoz, hogy fellépésekhez vagy lemezszerződésekhez juthassanak. Mi ezzel szemben politikai harcosok vagyunk.
10., Ismertek magyar NSHC bandákat? Ha igen, hogyan tetszenek ezek nektek?
Nagy hirtelen a Pushing Onwards , Fehér Törvény és a Voice Of Justice az, amit fel tudnék sorolni. Mindhárom banda nagyon tetszik nekem. A Voice Of Justice album igazán kiváló bemutatkozás volt; mindenképpen nagyszerű „cégérei” ők a magyar mozgalomnak.
11., Politikailag aktívak vagytok?
Többé-kevésbé mindannyian aktívak vagyunk politikailag. Pontos részletekbe nem mennék most bele, csak annyit fűznék hozzá, hogy a politikai aktivizmusnak nem kell a demonstrációk látogatására és pártmunkára, stb. korlátozódnia, sőt: főleg abból kéne állnia, hogy az ember a közvetlen környezetét befolyásolja. Meg kell mutatnunk mindenkinek, hogy nem azok a szörnyetegek vagyunk, aminek a média mutat minket; már csak azért is, mert olyan változást akarunk, ami nem vedelésről és balhézásról szól.
12., Hogyan kerültetek kapcsolatba politikai üzenetet hordozó zenével? Melyik zenekar volt az?
Csak a magam nevében beszélhetek; először 1991-ben kerültem kapcsolatba politikai üzenetet hordozó zenével és mindez egy nyári táborban történt, haha. A Böhse Onkelz felvételei voltak azok a bizonyos számok. Gyorsan tovább is fejlődött a dolog ezután; megismerkedtem az első nacionalistákkal, aztán máris benne voltam a „sűrűjében”. No igen, 18 évvel később immár magam is politizáló zenész vagyok.
13., Ti hogyan jellemeznétek magatokat? Támogattok valamilyenfajta agitációs formát?
Magunkat a „Szabad Erőkhöz” („Freie Kräfte” – a független bajtársi körök hálózata Németországban – a szerk.) sorolnánk. Mi nagyon világos politikai célkitűzésekkel bírunk és pont ezért nem is igazodunk semmiféle egyéb iránymutatáshoz, hogy ezeket elérjük.
14., Köszönjük a válaszokat, az utolsó szó a tiétek!
Köszönjük a zenekar iránti érdeklődést. Vegyétek ki ti is a részeteket a küzdelemből! Kövessétek, amit éreztek; éljetek aszerint, amiről beszéltek és cselekedjetek úgy, hogy a lelkiismeretetek tiszta maradhasson!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése