2020. szeptember 25., péntek

Lemezkritikák


 Heritage – Heritage

 

Ritkán (szinte soha sem) kerül kolumbiai NSHC zenekar a terítékre blogunkon; ez nyilván az ottani zenei kínálat szinte teljes hiánya miatt van, de az utóbbi pár évben megfordulni látszik ez a trend. Az első ilyen nagy meglepetés a dél-amerikai országból a „Disciplina” nevű formáció volt, akik addig soha nem látott-hallott színvonalú demoval robbantak be a nemzetközi ns zenei életbe. Sajnos a hanganyagukat mind a mai napig nem sikerült megvennünk, de már vadászunk rá egy darabja. Mint a tagokkal folytatott minapi interjúnkból is kiderült, a Heritage és Disciplina között akad némi átfedés, ami a zenei igényesség szempontjából igencsak örvendetes, hiszen az „előd” igen magasra tette a lécet, az öt számos bemutatkozó kislemeznek viszont sikerült megugrania ezt a lécet. Nagyon változatos, metal és hardcore elemekből építkező komplex anyagot tettek le az asztalra, amilyen minőséget ns zenekartól még Dél-Amerikából nem hallottunk. Sőt, az utóbbi 10 évben spanyol nyelvterületről se igazán. Ha van még olyan, hogy „zenei meglepetés”, akkor ez a banda mindenképpen az, egy szar daluk sincs, ráadásul –ahogy már milliószor leírtuk- egy Voice of Justice dalt is feldolgoztak a demora. Kis érdekesség, hogy még a megjelenés előtt a zenekar egyik tagja megkereste szerkesztőségünket (tőlünk kapták meg a dalszöveget), hogy megmutassák az elkészült számot, amit én továbbítottam M. barátunknak, aki a VoJ zenei agya és alapítója volt egy személyben. Amikor meghallgatta, azt írta, hogy túl a megtiszteltetésen, hogy egy tőlünk ilyen messze lévő országban élő zenészek vették a fáradságot, hogy feldolgozzák a számot. az különösen tetszett neki, hogy nem csak eljátszották az eredeti dalt, hanem tettek bele saját ötletet, „igazi” feldolgozássá téve a számot. Ebben mi is egyetértettünk és mindenkinek ajánljuk figyelmébe a kiadványt.

 

 


Burning Hate – Warmachine

 

Nagyon fura dolog, hogy 2019-ben még volt olyan zenekar, „aki” szerint poén a nagylemezt a Clockwork Orange főcímzenéjével indítani; persze mondhatnánk azt is, hogy a XVII. századi klasszikus zenei betét nem a Kubrick-film miatt került a lemez elejére, de ezt kevéssé tartjuk valószínűnek. Érdekes dolog, hogy ezzel a szemben maga a lemez nem lett ötlettelen, sőt, tulajdonképpen régen hallottunk ilyen fordulatos és változatos metalcore albumot. Az intro lecsengése után nagyon masszívan indul el a zene és igazából nem is törik meg a lendület a végéig, teljesen rendben van minden, mondhatni tökéletesen eltalálták a zenészek, hogy mivel kell fenntartani a figyelmet ilyen hosszú ideig. A kb. 40 perces cucc 11 számmal komoly munka, így mindenképpen elismerésre méltó teljesítményt tettek le a németek az asztalra. Érdekes a nagyon markáns black metal hatás a zenében és részben a szövegekben egyaránt, ez egy új vonal a német ns metalcore csapatoknál, eddig nem volt jellemző rájuk különösebben az ilyesmi, ez tehát igen erős karaktert ad a lemeznek. Más kérdés, hogy van-e szükség Jézust ekéző szövegekre egy elvileg propagandaanyagnak szánt albumon, ezt majd eldönti a piaci fogadtatás; a mi véleményünk az, hogy a politikában az ilyen jellegű véleménynyilvánítástól talán tartózkodni kéne, de ezt nem mi döntjük el. Visszatérve a zenére: több dallamos és jól eltalált betét is hallható az albumon, ezt ezúttal sikerült egész jó dallamos női énekkel is kiegészíteni, ami mindenképpen üdítőleg hat a színtéren, mert sajnos sok produkció csúszott már meg a hamis dallamos ének miatt, itt szerencsére sikerült orvosolni a problémát. A kivitelezést illetően kitűnő a hangzás; a szövegek német és angol nyelven hangzanak el, ezeket meg lehet találni a borítóban. Maga a cd füzet ezúttal nem kápráztat el annyira a küllemét illetően, mint egyéb OPOS kiadványok, ami azért is fura, mert az egyik legjobb grafikusuk alkotása. Persze mindenkinek lehetnek rossz napjai, ettől függetlenül a lemez kötelező darab mindenkinek, aki gyűjti az ns metalcore-t, mert közel olyan nívós lett, mint a Moshpit utolsó anyagai. 



Thrive on a Cross - XXXtreme revolution


Amióta létezik Terrorsphära és német nyelvű ns beatdown hc, azóta mindig kapok az alkalmon, ha az osztrákok háza táján bármi mozgást látok és addig nem nyugszom, amíg meg nem tudom venni lemezen az új dolgaikat. Amikor jött a hír, hogy a Painful Life tagokkal közös projektet csinálnak "Thrive on a Cross" néven, egyből el is kezdtem figyelni a koncerteken az árusokat és a hazai terjesztők kínálatát, de sajnos hiába vártam majdnem egy évet, senki nem importálta a cédét, így kénytelen voltam kintről megrendelni, de a remek postának hála így is majdnem egy hónapig utazott Szászországból a csomag. Több lemezt is rendeltem azzal a fordulóval, de az első, amit bedugtam a lejátszóba, az az "XXXtreme revolution" volt, mert messze ez az anyag érdekelt a legjobban az elmúlt egy évben a mozgalmi palettáról. Hát mit is mondjak... A száraz tények: 13 számot kapunk közel 50 perc játékidővel. A hangzás és a borító rendben, itt mondjuk ez alapelvárás volt. A zene meg.. hát, az Terrorsphära light. De komolyan. Igazából ugyanaz a stílus, kb. hasonló irányvonal, de annyi eltéréssel, hogy itt jobban ráfeküdtek a straight edge témára, meg van benne pár rap betét és alapvetően hiányzik a TS-ben megszokott sokkal erőszakosabb ének. De komolyan, ennyi a különbség, amúgy simán lehetne ez egy új Terrorsphära lemez, kajak nem mondanám meg, hogy ez nem az; itt csak azt nem értem, hogy akkor meg mi szükség volt erre a projektre? Simán ráírhatták volna, a címlapra, hogy TS, én semmiben nem érzem azt, hogy ez több zenekar közös munkája, azt leszámítva, hogy van egy plusz énekes is. A fentiektől függetlenül amúgy rendben van az anyag, szakít rendesen, raktak bele rendesen munkát, de én jobban örültem volna, ha a fő zenekarukra koncentráltak volna ennyi energiát.


2020. szeptember 18., péntek

Hope for the Weak - Új szám

 Nagyon hosszú hallgatás után a Hope for the Weak egy teljesen új dalt tett fel a netre, amivel sejtésünk szerint valami új megjelenést akartak promózni. Bár a szám nagyon igényes, de a régebbi hc-s íz szinte teljesen kikopott; reméljük, hogy ez nem egy teljes stílusváltást jelez előre, hanem csak kísérletezgetnek a hangzással. Mindenesetre megosztjuk mi is, egy hallgatást megér:

https://youtu.be/6YZvWb4DC-g

The Simple Men - Voice of the crowd megjelenés

Megjelent a "The Simple Men" nevű német metalcore/deathcore projekt új lemeze "Voice of the crowd" címmel. A tagok úgy döntöttek, hogy a dalokat kizárólag online megjelenéssel teszik elérhetővé, nem lesz fizikai hanghordozó . Elég erős az anyag, nyugodtan hallgassatok bele, minőségi cuccot tettek le a németek az asztalra. Ha esetleg valaki szeretné a tagokkal megosztani a véleményét, azt megteheti a zenekar FB oldalán, kifejezetten várják a visszajelzéseket.

A dalokat itt tudjátok letölteni:

Green Arrows: új gitáros

 Az ősidők óta a bolzanoi Green Arrows sorait erősítő gitáros, Marmo augusztusban elhagyta a bandát és egy Mattia nevű arc vette át a helyét; remélhetőleg az új tag be fog válni és hosszú évekig erősíti még az olaszokat!



2020. szeptember 13., vasárnap

Lemezkritikák

 
Path of Resistance – If You want peace, prepare for war!

 

A Path of Resistance Németországból sokáig az egyetlen olyan NSHC banda volt Németországban, akik megmaradtak a hardcore gyökereiknél és nem mentek el teljesen metalcore irányba, de az utóbbi időkben ők is inkább arrafelé mozdultak el. Az új kislemez a hírek szerint némi változást is hozott a felállásban, állítólag a Disbeliver nevű projekt tagjai közül csatlakoztak páran hozzájuk, így a metalcore befolyás erősödésére számítottunk már a bejelentés után nem sokkal is. Szerencsére nem lett teljesen igazunk, a PoR jellegzetes jegyei közül megmaradt pár és mellé hoztak pár jó ötletet is az új tagok, nem merült el teljesen a jellegtelenség óceánjában a csapat. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindennel elégedettek lennénk, a második („Nordic Soul”) című számot nyitó dallamos gitárszólótól pl. habzó nyál csöpögött a szánk szélén, annyira semmilyen tucat metalcore hatása volt, de egyébként nem lett szar a lemez, még ha némileg csalódást is okoztak pár dologban. Összesen 5 számot kapunk a maxi CD-n, ebből elvileg mind saját dal. Az ének megmaradt a szokásosnak, de ez mindig is a banda erőssége volt és szerencsére az is maradt. A hangzás ezúttal annyira nem lett erős, mint a többi anyagukon, amin csodálkoztunk is, mert eddig mindig kifejezetten vastag, mondhatni hibátlan volt ez a rész, de ezúttal kicsit vékonyabb lett a tőlük elvártnál. A kiadó „személye” meglepetést okozott, mert a megszokott Font Records helyett ezúttal a Leveler Records vállalta a feladatot és ami azt illeti, elég jól teljesítették is az elvárásokat. A kihajtható digipackban ott vannak a szövegek, remek címlapképet is tettek rá, tehát nem lehet okunk panaszra a küllemet illetően. Végszóként annyit tennénk hozzá, hogy valószínűleg csak nekünk lett csalódás a lemez, mert mi teljesen más irányvonalat vártunk, de jó eséllyel ezzel egyedül vagyunk, a metalcore rajongói imádni fogják. 


Les Eburons - Hiver Nucléaire

 

A belga identitárius/jobbos hc csapat bemutatkozó anyaga után nagyon kíváncsivá váltunk, hogy mit várhatunk tőlük a jövőben. Az első anyag (Nous voulons, nous sommes) után valami egyszerűbb, RAC – metál – hc ötvözetű zenére számítottunk, de az első hangminták bebizonyították, hogy a zenekar teljesen másféle terveket dédelgetett magában.  A végül idén megjelent korongon 6 szám kapott helyet, ami zeneileg nagyjából egységes, valamiféle modern metálként jellemezhető alkotás lett. A hardcore hatás ezúttal eléggé háttérbe szorult, inkább death és thrash metal beütés jellemzi az összhatást, ami egyébként jól is áll a csapatnak, kifejezetten igényesnek mondható a végeredmény. Persze nagy megfejtéseket most se hallhatunk, azért nem valami ns Panteráról beszélünk, de ettől függetlenül kifejezetten élvezetes a lemez végig. Az ének megmaradt olyannak, mint az első lemezen, azaz ilyen torokhangú ordítás, talán ezen jó lett volna változtatni vagy variálni, mert egy idő után elég unalmas ugyanazt az erőlködős tónusú hangot hallgatni, bár ezt millió más francia nyelven előadott szerzeménynek is felróhatnánk akár. A hangzás elég jó lett, többszöri hallgatás után is minden rendben levőnek tűnik, kihozták az anyagból a maximumot. A borító kartontokos digipack; szép lett, de sajnos a szövegek nincsenek benne, így csak tippelni tudunk a címek alapján, miről szólhatnak, remélhetőleg a következő lemezen már benne lesznek ezek is. Tulajdonképpen aki szeretne valami jó ütős, francia nyelvű jobbos lemezt, azoknak csak ajánlani tudjuk, nem fog csalódni.

 

Pugilato – Contra todo lo podrido

 

Spanyol és olasz nyelven szinte minden metált és hácét el lehet adni nekünk, frankón.  Az előző Pugilato lemezt is nagyra értékeltük, így nagyon nagy örömmel vettük, hogy a zenekar sok év hallgatás után új anyagot jelentetett meg a német OPOS Records-nál az év első felében. A muzsikát tekintve kb. ugyanott folytatták, ahol az előző lemez abbamaradt, nagyon erősen érződik rajta az RAC hatás, amit talán még a Mas Que Palabras-ból hoztak magukkal (ahogy azt a múltkor is megírtuk), viszont markáns metál elemeket is beépítettek és néha meglepően ügyes tempóváltásokat is hallhatunk, így tényleg egyedi produkciót kaptunk tőlük. Továbbra is feszes, gyors tempók mennek végig, sok benne a valóban hácés elem, akadnak néha gyenge próbálkozások „gang vocalra” is a háttérben; mivel az ének gyakorlatilag ugyanolyan marad végig (bár itt-ott van váltott ének is), de a hangszín nem változik, így tényleg jót tenne a cuccnak, ha esetleg lenne párszor csordavokál, ami színesítené az összhatást.  A lemezre összesen 8 új dal került fel, ami igazából inkább a kislemez terjedelem felé mutat, de ezzel nem sérül a végtermék értéke. Egyébként is, jobb a kevés, de minőségi, mint sok töltelék szám egy anyagon. Ha már itt tartunk, külön kiemelnénk a „No me atraparan” című alkotást, az talán az egyik legjobb szám, amit az utóbbi 10 évben Spanyolországban ns zenészek összeraktak, legalábbis minket meggyőztek vele. A borító nagyon jól néz ki, a grafikus ezúttal egy feltörekvő orosz műhely, a „Wolf Project”, azaz nem a „szokásos” német alkotók; jót is tett a képi világnak ez a vérfrissítés, kifejezetten tetszetős munkát tettek le az asztalra, már csak ezért is ajánlanánk a vásárlást.


2020. szeptember 5., szombat

The Simple Man - Voice of the Crowd

Szeptember 11-én megjelenik a német "The Simple Men" új anyaga "Voice of the Crowd" címmel, ehhez fel is tettek gyorsan egy ízelítőt a Soundcloud-ra. Az előző lemezhez képest ez sokkal brutálisabb lesz a stílust illetőleg, legalábbis az eddigiek alapján ez látszik valószínűnek. 


https://soundcloud.com/kr0ne/the-simple-men-horprobe-1?fbclid=IwAR3aW2rXAkPIEb23qCcrf5_d7w--Osjn9wqwIq-PT5RXJpIQ6IXKBieGXe4




Terror 88 - 15 Years megjelenés

A szerb Terror 88 idén lett 15 éves és ennek örömére online megjelentettek egy új lemezt a remek "15 Years" címmel, amit  mindenki ingyen meghallgathat a csapat Bandcamp oldalán.


https://terror88.bandcamp.com/album/terror-88-15-years-2020




LTW új klip

Az LTW felvette eddig legjobb számát "Bóg Szubienic" címmel és csináltak hozzá egy klipet is. Nem tudjuk, hogy ez a szám szerepelt-e eddig valahol tőlük, de minket nagyon megleptek vele, zeneileg mindenképpen az eddig legjobb alkotást kaptuk a kezünkbe a lengyelektől. 


https://youtu.be/1EX68Yhu7Oo




Pugilato "Entrena y Lucha" klip

A Pugilato se tétlenkedik, felvettek egy új dalt "Entrena y Lucha" címen és csináltak hozzá egy videót is, ahol a szöveget is elolvashatjuk.


https://youtu.be/CHIa8AlQupc




Horss WLM-szám

Az orosz Horss is felvett egy White Lives Matter tematikájú dalt, egy rövid ízelítőt kaphat belőle mindenki, akinek van VK.com accountja.


 https://vk.com/video-130307935_456239076 



BTK Medusa megjelenés

A Leveler kiadta a német BTK nevű deathcore zenekar bemutatkozó anyagát, "Medusa" címmel. 10 szám van a CD-n, egy mintát találtunk a neten a lemezről, szerintünk elég durva lett. Mi tuti meg fogjuk venni.


https://youtu.be/xkbAPIpw9b4




White Guard: Prometheus megjelenés

Megjelent a korábban már nálunk is hirdetett orosz-finn közös projekt, a White Guard új anyaga, ami a "Prometheus" címet viseli. 9 szám van a lemezen és a svéd Midgaard Records adta ki. 


https://youtu.be/CkFf0ICXKKg




Heritage - Discipline - Трезвый Заряд - ВЕРВЬ split

Nemrég kaptuk a hírt, hogy a kolumbiai Discipline újra aktív és a Heritage, valamint két orosz zenekar (Трезвый Заряд és ВЕРВЬ) társaságában közös anyagot fognak felvenni az OPOS Records-nál; állítólag még idén ősszel kijön a lemez. Ez egy igen erős versenyző lesz az év végi hajrában, mindenkinek javasoljuk, hogy figyeljen a CD-re.





Painful Awakening új cucc

Sok év hallgatás után újra stúdióba vonult a Painful Awakening; remélhetőleg nemsokára többet fogunk tudni mondani, hogy mit is várhatunk.