Oldschool: Fehér Törvény - A vér kötelez

Ebben a hónapban arra vetemedtünk Old-School rovatunkban, hogy a korábbi színtér egyik meghatározó albumát vegyük szemügyre közelebbről; a FT „A vér kötelez” című lemezéről van szó. 2005-re már nagyon megérett ez az anyag a megjelenése, a ’96-os demó után számos válogatás albumon való szereplés és a Brigade M-mel való split cd után mindenki várta már a nagylemezt.

Tizenhárom szám került a korongra, körülbelül fél óra műsoridővel. Az első szám egy hosszabb intróval kezdődik, ami jó bemelegítés az album elején, aztán kezdődhet a zúzás. Már az első számnál feltűnik a két énekes, jól kiegészíti egymás Maci és Zalán hangja, a szám mondanivalója pedig mindig aktuális. A második dal az album egyik legjobb dala; KKK témájú, a „Csak szemek”. Nem a leggyorsabb tétel, de nagyon meghatározó szerzemény. A következő track viszont annál gyorsabb, az „Ősi ösztönök”, ami arról szól, hogyha kikapcsolnak minket a közéletből, akkor ösztönszerűen vissza fogunk ütni. Ez 2021-ben még inkább igaz, amikor a közösségi média fegyverével próbálnak kikapcsolni minket.

A „Dunaparti dal”-ban egy „romantikus” pillanat életképe jelenik meg előttünk egy másfél perces zúzásban. A következő dal egy Egészséges Fejbőr feldolgozás a Nemzetvezetőről, valamennyivel keményebben, súlyosabban, mint az eredeti, így egyáltalán nem lóg ki az albumról. Aztán egy gyorsabb szerzemény jön, ami az árulókról szól; ha nem mi, majd a sors bűnteti meg őket. A következő szám egy párizsi kiruccanás napjait eleveníti fel, amiről néhány kép a borítóban is megtekinthető. A „Forr a vérünk” egy dallamosabb szám, nagyon jó szöveggel, aztán egy kis magyar A.C.A.B. jön, az „Analfabéta”. Ennyi év után szerintem csak még sunkóbbak lettek a kékek, főleg külföldön, ahol letérdelnek a bűnözők előtt.

A „Szemedbe tűnik” egy szélvészgyors hc feldolgozás, az eredeti a Seven Days a Week produkciója. A következő egy klasszikus megint, a „Káosz és gyermekei”. A Dutch-Hungarian Brotherhood-on is feltűnt ez a szám. A „Megváltoztál” egy történetet mesél el egy bizonyos valakiről, hogyan lesz egy skinhead zenészből fajáruló, csak azért, hogy „sztár” legyen. És elérkeztünk a végéhez, az album címadó dala felteszi a pontot az i-re.

Miközben hallgatod a cd-t, érdemes lapozgatni a borítót, mert nem csak a szöveg van benne magyarul és angolul, hanem minden számhoz kapcsolódó képek. A cd-füzet emlékeztet más, régi hc borítókhoz, így még "régisulisabb" az album benyomása. Itt-ott érezhető R.A.C. hatás, esetleg egy-kis metál is, de összességében egy nyers hc albumot adott ki a FT a kezéből, amiről néhány szám mostanában is belekerül a repertoárba, a közönség örömére.