2 Minutes Warning - When Their Statues Fell (2009)
A 2 Minutes Warning bemutatkozó albumát szemeltem ki következő kritikám alapanyagául. Első ránézésre annyit tudtam mondani, hogy "AZTAKÚRVA" mivel a borító olyannyira el lett találva, hogy ennél jobban meg sem lehetett volna csinálni. Nagyon elnyerte a tetszésemet és pont emiatt volt egy óriási csalódás az album. Miután lepörgött az elég unalmas intro belecsapnak a lecsóba a srácok, a dob, gitár bassz és úgy a zene még csak-csak egyben van, a gitártémák nekem kifejezetten tetszenek az album alatt, a rá ütött dob sem rossz de amint felcsendült az „énekes” hangja rájöttem mennyire mellélőtték ezt az albumot az ízlésemtől. Magamban azt a produkciót amit nyom a srác elneveztem „Japános HC-nak” mivel a hangsúlyok a szavakban és az egész olyan mintha valami japán átlagpolgárt felkértek volna hörögni és kiabálni egy hc anyaghoz. Azért is meglepő mert 1-2 dalban van pár rész ahol kifejezetten jó a hangja a srácnak is és jól érzi, én úgy hallom, hogy nem csak 1 ének van, lehet tévedek de néha mintha mások is besegítenének az alapba, bár a főéneknek is vannak jó pillanatai de egészében egy hallgathatatlan produktum. Mindemellett a borító és a zene miatt megéri megvenni mert az tényleg kivételesen jóra sikerült, viszont aki énekcentrikusan hallgatja a zenét az felejtse el, mert úgy elég gyenge összhatást kap. Sajnos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése