(Az alábbi interjú tavaly, a már meg nem jelent "Riadó!" magazin 5. számához készült eredetileg, de mivel a 'zine megszűnt, az énekes jóváhagyásával itt tesszük azt közzé.)
Pár éve robbant a köztudatba a német Race Riot nevezetű banda nagylemeze, ami már akkor felkeltette sokunk érdeklődését. Azóta kiadtak egy remek kislemezt, project zenekart indítottak az amerikai Teardownnal (amit régi Blue Eyed Devils tagok alapítottak) „Fear Rains Down” néven, felléptek rengeteg helyen (így hazánkban is) és létrehoztak egy kiadót is. A németországi „NSHC-forradalom” zászlóvivőivé váltak hát, így nagyon kíváncsiak voltunk, hogyan vélekednek a világról, mozgalomról, zenéről…01., Helló Cristoph! Először is, mondj pár szót a bandáról! Volt-e valami változás a felállásban a névváltás óta?
Helló! Mi vagyunk a „Daily Broken Dream” Németországból. Amikor nekifogtam a kérdések megválaszolásának, azt akartam mondani, hogy a zenekar részletes története elolvasható a Myspace oldalunkon, de menet közben letörölt minket a szolgáltató. 1998-ban alakultunk, hogy a dolgokról vallott nézeteinket hardcore köntösben vigyük el az elvakított társadalomhoz. Azóta eltelt 10 év és jelentős változások voltak a felállás szempontjából, a tagság az elmúlt pár évben ugyanaz maradt azonban. Sok ideig másodgitárost kerestünk; mivel a dobosunk egy igazi multitalentum, ezért nemrég átvette a hiányzó gitáros helyét. Találtunk valakit a dobra is, de ez nem működött az elvárásainknak megfelelően, ezért most megint egy megfelelő dobost keresünk, mert igazából nem szeretnénk lemondani a második gitárról. Akit érdekel a dolog, jelentkezhet nálunk…
02., Kérlek meséld el a magyar rajongóknak, hogy miért döntöttetek a névváltozás mellett! (Ugyan ezerszer megválaszoltátok már a kérdést máshol, de légy oly kedves és fejtsd ki a magyar olvasóknak is!)
Ha az ember a névváltoztatás mellett dönt, akkor természetes és szükséges, hogy kifejtse annak az okait is. A „Race Riot” nevet 1998-ban választottuk, amikor megalakultunk. Azóta eltelt 10 év és ma már talán mélyrehatóbban látjuk a dolgokat, mint 10 éve. Zenénkkel mozgalmunkon kívüli embereket is szeretnénk megérinteni, ami egy ennyire nyilvánvaló névvel teljesen reménytelen vállalkozás. Ezt talán más zenekaroknak is tudniuk kéne. Az ember már a kezdet kezdetén elveszíti az esélyét… Arra gondolok itt, hogy a legtöbben a „Race Riot” nevet gyakran rosszul interpretálták és valamiféle „vérgőzös fajgyűlöletként” értelmezték azt, pedig én nem tekintem magamat „fajgyűlölőnek”. A „Daily Broken Dream” név kívülről nézve először is relatíve neutrális; az embernek el kell azon gondolkodnia, hogy mit is jelenthet mindez. A „neutrális” azonban nem azt jelenti, hogy a nevünk nem fejez ki semmit sem. A „Daily Broken Dream” bizonyosan nagyon tágan értelmezhető és a bandában talán mindenkinek megvan a saját véleménye a névvel kapcsolatban; ha azonban összevetjük a nevet a szövegeinkkel, akkor érthetővé válik a jelentése. Az ember természetében benne van a szabadság iránti vágy. Ez a szabadság azonban csak egy „minden nap szétrobbanó álom” egy olyan világban, ahol önálló akarat és álmok nélküli embereket próbálnak meg létrehozni. Ha ez sikerülne, akkor egy nap majd olyan járkáló üres burkokkal leszünk körülvéve, amik mindent megtesznek, amit mondanak nekik. Nagyon messze vagyunk az igazi szabadságtól! Mégis azt remélem, hogy az álom egy nap végül nem fog többé szétrobbanni!
03., Az új névvel új stílus is várható vagy minden marad a régiben?
A névváltozás oka kizárólag az, amit kimerítően ismertettem az előző válaszban. Semmi nem fog változni, minden marad úgy, ahogy volt!!!
04., Mikor jön az új nagylemezetek? Terveztek split lemezt más bandákkal? Ha igen, kivel?
Csak annyit mondhatok, hogy új lemezen dolgozunk. Hogy mikor vesszük fel, nem szeretném még megsaccolni. Az anyag az új lemezre már teljesen készen van. Utána tervezünk egy split lemezt is; ez egy hármas split lesz, két olyan zenekarral, akikkel baráti viszonyban vagyunk. Erről akkor mondhatok csak továbbit, ha tényleg aktuális lesz.
05., Mi a helyzet a „Fear Rains Down”-nal? Jön valami új a csapattól a közeljövőben? Esetleg egy európai koncert?
Nemsokára megjelenik a „Final Stand Records”-nál egy 7”-es bakelit, de el akarunk kezdeni egy új nagylemez anyagán is dolgozni. Vannak már tervek a koncerteket illetőleg, de semmi konkrét. Tudjátok… nem ez az a hely, ahol ki kell tárgyalni az ilyesmit.
06., Szerinted melyik volt eddig a legjobb koncertetek?
Volt pár jó koncert az elmúlt években! Az egyik legjobb szerintem a 2006-os csehországi volt; ott minden nagyon jól jött össze! Minden banda szuper volt és a cucc is több volt, mint profi! Tényleg nincs túl sok buli, ahol minden rendben van!
07., Vannak olyan zenekarok, akikkel még nem léptetek fel élőben, de szeretnétek egyszer, ha lenne rá lehetőség?
Igen, sok olyan zenekar van, akikkel még nem játszottunk. Azok a zenekarok, akiket szeretünk és élőben is bejönnek, azok valószínűleg sosem lépnének fel egy „olyan” bandával, mint mi, ezért nem törjük a fejünket ilyesmin inkább. Általában jobban szeretjük, ha olyan bandákkal léphetünk fel, akiknek a zenéje szintén a HC-irányba húz – a tiszta skinhead zenék mellett talán nem odaillőnek hatunk és ez fordítva is így van. A közönségről nem is szólva, ami miatt a helyzet még jobban fokozódik…
08., Támogattok valamilyen nemzeti pártot?
Nem támogatunk pártokat, csak a különböző helybeli független nemzeti közösségek és személyek munkáját.
09. Szerintetek az ellenállás melyik formája a legjobb? Pártok, vagy bajtársi szervezetek (vagy mindkettő)?
Ha megpróbáljuk népünknek elmagyarázni, hogy alapvetően a demokraták az ellenségeik, szavunk rögtön hiteltelenné válik, amelyen pillanatban elkezdünk a rendszer kegyeiért marakodni, mint a többiek. Ez egyetlen pártnál sem marad el. Maga az érv, hogy pénzt fordíthassunk ilyen-olyan pártmunkára a párttámogatásból, is óvatosan kezelendő. Az ember az amúgy is kevés idejét pártmunkába fekteti, majd ezután pontosan a választási kampány veszti el hitelességét, ha egy nappal később a rendszert kritizálja. A fejekért tartó harc úgyis személyesen folyik le, és mindehhez kreativitás kell. Ha az emberek elkezdenek beszélni a propagandaakciókról, akkor mindazok már nem vesztek hiába. Ezen a téren mindig új dolgokkal kell előhozakodni. A bajtársi szervezkedések elég lejárt dolgok, hiszen rögtön betilthatóak, ahogy komolyabb szervezeti struktúrák válnak láthatóvá. Mi inkább lazább körökben mozgunk, melyben szellemileg edzett egyének csoportosulnak. A csoportokon belüli emberek évek óta ismerik egymást, és megbíznak egymásban. Egy-egy ilyen csoport 3-6 emberből áll. A bajtársi estek, ahogy az a múltban volt, avagy ma is van vidéken, legtöbb esetben kifogások az ivászatra vagy az üres hétvége kitöltésére. Mindez nem nevezhető ellenállásnak. Hogy a tapasztalatainkat Magyarországon is lehetne e alkalmazni, nem tudjuk -nálunk legalábbis elég sikeresnek ígérkezik.
10., Kérjük, mondjatok pár szót a „Querfront Taktik”-ról Jobb vagy rosszabb a mozgalom számára a „liberalizálódás”?
Erről -abban a formában, ahogy én értelmezem- nem gondolok egyáltalán semmit. A balos "táborból" toborozni jó dolog, de a vége az kell, hogy legyen, hogy a "megtért" jobb belátásra térjen és készséget érezzen a harcunkhoz való csatlakozáshoz. Van rengeteg politikailag kritikus szemléletű, szervezetlen ember (éppen HC-körökben), akik magukat tendenciózusan "balosnak" nevezik, mert semmi más lehetőség nem merült fel bennük még. Velük kezdhetünk valamit, mert az olyan témákban, mint pl. a globalizáció, kapitalizmus, esetleg a bérek, környezetvédelem, stb. a nézetek gyakran összhangba hozhatóak. Meggyőződéses balosokkal, akik szemében sem népek, sem értékek nem léteznek, ez nem működhet. Eltekintve attól, hogy az ember végtelen és értelmetlen vitákba bonyolódna, mert egyetlen politikai meggyőződés híve sem áll készen arra, hogy elfogadja az ellenfél érdekeit (ezzel ugyanis feladná az elveit), fennáll a veszély, hogy az ember saját nyílt agitációja vizenyős talajára jut. Azon időben, amikor a nemzetünk a születési arányoknak és demográfiai átváltozásoknak köszönhetően a végét járja, más bajok is vannak, szóval a „ne hordjatok prémbundát” vagy „büntetés az állatkínzóknak” jellegű szlogenek egyszerűen nem korszerűek, sőt, nevetségesek, ha az ember effajta módon próbál arcvonalat képezni (utalok itt a pederaszta tematikára is). Ha már biztosítottuk a nemzetünk kultúráját és fennmaradását, lehet majd foglalkozni azzal is, hogy megmentsünk egy szép pillangófajt – de könyörgöm, ne fordítva!
11., Mi a véleményed az úgynevezett „autonóm nacionalistákról”? Támogatjátok ezt a taktikát?
A taktikájuk igazából semmiképpen sem mindig ugyanaz. A demonstrációkon tanúsított offenzív fellépések, a kreatív tiltakozások, az anonimitás, stb. ellen nincs kifogásom. Sokan azonban egyfajta „balhéturizmusnak” fogják fel ezt az egészet, akárcsak a balos „példaképeik”; ez egészen biztosan nem használ politikai céljainknak.
12., Vannak ellenségeitek a mozgalmon belül, mert elhagytátok a klasszikus skinhead kinézetet?
Lehetséges, de mivel mi nem nagyon vagyunk jelen a tisztán skinhead bulikon, maximum a neten „kapunk” emiatt. Minket ez a kérdés nem nagyon érdekel amúgy sem; aki abban hisz, hogy a harcias fellépés és egy külföldi divatirányzat majmolása hozza el a német nemzeti ügynek a győzelmet, az amúgy sem tartozik a célcsoportunkba.
13., Milyen könyveket olvasol mostanában? Mely könyveket ajánlanád nekünk?
Gerd Honsik – Legális rasszizmus (Rassismus legal): Próbálkozás a világ mai hatalmi állapotainak a felderítésére, rengeteg idézhető forrás közlésével; nagyon ajánlott mű!
Germar Rudolf – Előadások a Holocaustról (Vorlesungen über den Holocaust): Minden fontosabb revizionista felfedezés összefoglalása.
14., Fontos-e az a nemzeti oldalnak, hogy minél több képzett ember legyen soraiban vagy ez lényegtelen a mozgalomnak?
Úgy értelmezem a kérdést, hogy vajon fontos-e magasabb képzettségi szint átlagot elérni a mozgalmon belül. A válasz mindenképpen „Igen!”. Magam is szívesebben magyaráztatnék el egy új pénzügyi rendszert egy jogásszal vagy gazdasági szakemberrel, mint egy kétkezi munkással… és pontosan így gondolkozik a nép többsége is. Mindig is kellettek a mozgalomnak az „ököl és a szellem munkásai” egyaránt. Az, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerül, azt mutatja csak, hogy ezügyben rettenetesen téves úton járunk. A ’20-as években az egyetemisták jellemzően nemzetiek voltak, ma ez teljesen fordítva van. Ez köszönhető részben a rossz médiapropagandának, amit rólunk terjesztenek, de egészen biztos, hogy rengeteg nagyreményű érdeklődőt -aki úgy érzi, hogy csatlakoznia kellene hozzánk- rémít el a sok hőbörgő idióta is.
15., Van egy kiadód, mely az "Until the End Records" nevet viseli. Mindig nagyon profi a termékeitek kivitelezése. Ki a „felelős” a kiadványok kinézetéért?
Köszönet a bókért! Én tartom fent egyedül a "Until the End Records"-ot és -ha jól értem a kérdésedet- én vagyok természetesen az egyedüli, aki eldönti, hogy mit adok ki és mit nem. Együtt dolgozom néhány barátommal, akik a grafikai munkálatokat intézik és mindig remekül valósítják meg mind az én, mind a saját ötleteiket. Számomra a minőség a legfontosabb. Bőven elég szemét van (mind CD mind pólók szempontjából) amihez én semmiképpen sem szeretnék továbbit termelni.
16., Ismersz magyar bandákat? Van olyan, ami tetszett is?
Igen, a Pushing Onwards-ot, a Fehér Törvényt, a Vérszeződést, a Titkolt Ellenállást és még néhányat ismerek. Utolsó magyarországi koncertünkön is volt pár érdekes dolog, de sajnos sem a zenekarok nevére sem a számok címére nem emlékszem már.
17., "Star Wars" vagy "Star Trek" ? :D
Még jó, hogy „Star Wars” !!! Az erő legyen velünk! A „Star Trek” totálisan unalmaaaaaaaaaaaas!
18., Van-e még valami (üdvözlet, utolsó szavak, stb.), amit szeretnél itt velünk megosztani?
Köszönet az érdeklődésért zenekarunk és nézeteink iránt! Üdv mindenkinek Magyarországon, akik ismernek és kedvelnek minket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése